AZ INGATLANOS SZAKMA, AHOGY ÉN BELÜLRŐL LÁTOM

Ha valaha írtál már egy ingatlanhirdetéshez annyit, hogy „érdekel”, akkor lehet, hogy most nem fogsz szeretni…

Ez a cikk egy sorozat része, amelyben az ingatlanos szakmát mutatom meg úgy, ahogy én belülről látom. Olyan dolgokról beszélek, amikre kívülállóként talán nem is gondolnál.

A mai téma nem lesz hosszú.

Viszont annyira mindennapos, hogy muszáj beszélni róla.

Van néhány üzenet, amit ingatlanosként szinte naponta megkapok.

Az egyik kedvencem:

„Érdekel.”

És ennyi.

Semmi más.

Ilyenkor ülök a telefon vagy a laptop előtt, és próbálom megfejteni, hogy…

Mi érdekli?

Az ár?

A környék?

A fűtés?

Meg szeretné nézni?

Hitelből vásárolna?

Vagy pontosan mire kíváncsi?

Mert erre az üzenetre nagyon nehéz válaszolni.

Mit írjak?

Hogy „rendben”?

Hogy „engem is”?

Vagy hogy „mi érdekli”?

A másik nagy klasszikus:

„Mi a legalja?”

Úgy, hogy még nem látta az ingatlant.

Nem tudja milyen állapotú.

Nem tudja megfelel-e neki.

De már az alku érdekli.

Pedig az alku általában nem az első kérdés.

Hanem az utolsók egyike.

És most jön egy kis kulisszatitok.

Sokan azt gondolják, hogy ha egy Facebook-csoportban odaírják kommentben, hogy „érdekel”, akkor azzal kapcsolatba is léptek velem.

Pedig ez nem mindig ilyen egyszerű.

Egy-egy hirdetés sok helyen fut egyszerre.

Facebook-csoportokban, oldalakon, különböző hirdetési felületeken.

Naponta rengeteg értesítést kapok.

És igen, előfordul, hogy egy komment egyszerűen elveszik a többi között.

Aztán jön a kérdés:

„De hát írtam…”

Igen.

De hova?

Mikor?

Melyik csoportban?

Melyik hirdetés alatt?

És itt fontos egy dolgot tisztázni:

Nem azzal van baj, hogy kérdeztek.

Sőt.

Az a célom, hogy minden kérdésre válaszoljak.

Csak minél több információt kapok, annál gyorsabban és pontosabban tudok segíteni.

Ezért van ott a telefonszám a hirdetésekben.

Ezért lehet írni Messengeren, WhatsAppon vagy SMS-ben.

Ezek biztosan eljutnak hozzám.

De ha komolyan érdekel egy ingatlan, a legegyszerűbb még mindig az, ha felhívsz.

Sokszor egy kétperces telefonbeszélgetés alatt többre jutunk, mint húsz üzenetváltásból.

Azonnal tudsz kérdezni.

Én azonnal tudok válaszolni.

És egy időpontot is sokkal könnyebb egyeztetni.

Nem kell fél napokat várni a következő üzenetre.

Úgyhogy ha tényleg érdekel egy ingatlan, írj inkább egy mondatot.

Például:

„Szia! Érdekel az ingatlan. Meg lehetne nézni a héten? Hitelből vásárolnék, és lenne néhány kérdésem a fűtéssel kapcsolatban.”

Erre már tudok válaszolni.

És sokkal gyorsabban haladunk mindketten.

Vagy egyszerűen hívj fel.

Hidd el, mindketten gyorsabban célba érünk.

Állj meg a foglaló előtt!

Tudom, tudom…

Megtaláltad az álomlakást.

Tetszik.

El tudod képzelni benne az életedet.

Már azt nézed, hová kerül a kanapé.

És pontosan ilyenkor hozzák meg sokan a legrosszabb döntéseiket.

Szerintem van egy dolog, amit sok vevő félreért.

A foglaló nem azt jelenti, hogy „komolyan gondolom”.

A foglaló azt jelenti, hogy pénzügyi következménye van, ha valami félremegy.

Éppen ezért a foglaló szerintem az egyik legveszélyesebb pénz az ingatlanpiacon.

Szükséges.

De veszélyes.

Mert sokszor azt látom, hogy valaki megtalálja a számára tökéletesnek tűnő ingatlant, nem akar lemaradni róla, és már adná is a foglalót.

Közben viszont:

– még nincs hitelbírálat,
– még nincs banki végleges döntés,
– még nem biztos, hogy az ingatlan hitelezhető,
– még nem biztos, hogy minden dokumentum rendben van.

És máris több millió forintról beszélünk.

Ilyenkor szokott jönni a kérdés:

„Akkor ne foglalót adjak, hanem előleget?”

És most lehet, hogy népszerűtlen leszek, de szerintem ez a legtöbb esetben nem megoldás.

Az eladó sem szeretne heteket várni bizonytalanságban.

Nem akarja kockáztatni, hogy közben elveszítsen egy másik, biztos vevőt.

És őszintén?

Vevőként neked sem feltétlenül jó.

Mert ha időközben érkezik egy másik ajánlat, az eladó sokkal könnyebben mondhatja azt, hogy mégsem veled szeretne szerződni.

Te pedig elveszítheted azt az ingatlant, amiben már elkezdted elképzelni az életedet.

Én ezért nem azt mondom, hogy ne adj foglalót.

Azt mondom, hogy előtte állj meg egy pillanatra.

És tedd fel a megfelelő kérdéseket.

Látta már a hitelszakértő a jövedelmedet?

Megnézte a meglévő hiteleidet?

Átnézte valaki a teljes helyzetedet?

Van már reális képed arról, hogy valóban megkapod-e a szükséges hitelt?

Mert a megoldás nem az, hogy nem adunk foglalót.

A megoldás az, hogy csak akkor adunk foglalót, amikor a lehető legtöbb bizonytalanságot már kizártuk.

És szerintem van egy mondat, amit minden vevőnek érdemes megjegyeznie:

A foglaló nem az első lépés.

Hanem az egyik utolsó.

Lehet, hogy van megoldás, amiről nem is tudsz.

Nincs önerőd? Még nem biztos, hogy lemaradtál a lakásvásárlásról

Önerő nélkül lakást venni?

Igen, lehet.

És meglepően sokan nem tudnak erről.

Mielőtt azonban rohannál ingatlant nézni, fontos tisztázni, hogy ez nem mindenkinek és nem minden helyzetben működik.

De van egy lehetőség, amiről sokan megfeledkeznek.

Úgy hívják: pótfedezet.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megvásárolandó ingatlan mellé a bank egy másik ingatlant is bevon fedezetként.

Például egy szülő vagy nagyszülő tehermentes ingatlanát.

És itt most biztosan sokan felkapták a fejüket.

Mert nem arról van szó, hogy a szülők pénzt adnak.

Hanem arról, hogy a meglévő ingatlanukkal segítenek.

Persze ettől még nem automatikus a hitel.

A bank ugyanúgy megvizsgálja a jövedelmet, a munkaviszonyt és a teljes pénzügyi helyzetet.

De ha az önerő hiánya az egyetlen akadály, akkor érdemes tudni erről a lehetőségről.

És még valami.

Mielőtt bárki belelkesülne:

A pótfedezet komoly felelősség.

Hiszen ilyenkor nemcsak a megvásárolt lakás, hanem a bevont családi ingatlan is érintett lehet.

Éppen ezért minden eset egyedi.

De ha eddig azért mondtál le a lakásvásárlásról, mert azt hitted, önerő nélkül lehetetlen, akkor lehet, hogy érdemes utánajárni a lehetőségeidnek.

Mert néha van megoldás ott is, ahol elsőre nincs.