A kaució sokszor kerül elő szerződésekben, mint biztosíték. A kaució kifejezést a köznyelvben használják, de a jogszabályokban ilyen elnevezést nem találunk. Jogi szaknyelven a kauciót óvadéknak nevezik.
A kaució lényege röviden, hogy mennyiben az óvadékot nyújtó fél a szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, akkor a másik szerződő fél az óvadékot felhasználhatja a szerződés alapján fennálló követeléseinek kielégítésére. Bonyolultnak tűnik ez a megfogalmazás, nézzük mit is jelent a gyakorlatban, egy ingatlan bérbeadási szerződésre vonatkoztatva.
A kaució fogalmával akkor találkozunk, amikor új albérletbe költözünk. Ezt a biztosítékot minden esetben ki kell fizetnie a bérlőnek a bérbeadó számára a bérleti szerződés megkötésével egyidőben. Viszont az összeg a szerződés megszüntetésekor visszajár.
A kaució célja, hogy biztosítékot jelenten az ingatlan tulajdonosának, hogy a bérbe adott lakással kapcsolatban kár, vagy fizetési elmaradás esetén anyagi veszteség ne érje. Tipikus esetek többek között egy albérlet lelakása, a bérleti díjjal vagy számlákkal kapcsolatos fizetési elmaradás. A kaució összegével a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződés leteltét, megszűnését követően el kell, hogy számoljon.
Mennyi a kaució összege?
A kaució összege albérlet esetében általában 1-3 havi bérleti díj összegének megfelelő, de indokolt esetekben, például, ha nagyon értékes az ingatlan berendezése, a kaució értéke magasabb is lehet. Fontos, hogy a kaució összegét és, hogy azt a bérbeadó átvette, minden esetben tartalmazza a bérleti szerződés.
Mikor jár vissza a kaució?
Amennyiben a bérelt ingatlan ugyanolyan állapotban kerül visszaadásra, mint amikor azt a bérlő átvette, a kaució teljes összege visszajár.
Mikor nem jár vissza a kaució?
A kaució akkor nem jár vissza, ha a bérlő nem tudja visszaadni megfelelő állapotában az albérletet. Fizetési hátralék és károkozás esetében a bérbeadónak jogában áll levonni a bérleti díj hátralékot vagy az esetleges károkozás mértékével egyenértékű összeget a kaució értékéből.
Mi van, ha a bérbeadó nem akarja visszaadni a kauciót?
Abban az esetben, ha például egy albérlet tulajdonosa (feltéve, ha nem történt károkozás) nem adja vissza a bérlőnek a jogszerint visszajáró kauciót, a bérlő számításba veheti a Ptk. szerinti jogorvoslati lehetőségeit és hatósági úton visszakövetelheti a kaució összegét.
A kaució „lelakása”
Magyarországon, ha a bérbeadó és a bérlő között megfelelő a viszony, a kaució „lelakása” a szokás, ami azt jelenti, hogy az albérlő az utolsó hónapokban már nem fizet bérleti díjat, hanem a kaució összegéből él az ingatlanban, ami így nem kerül visszafizetésre. Bérbeadói szempontból azonban a kaució „lelakása” kockázatos, hiszen az utolsó pillanatban is érheti olyan kár a lakást, amit máskülönben költséges lenne megtéríteni. Lehetőség szerint fizettessük végig az albérletet, a kaucióval pedig számoljunk el korrekt módon a bérleti szerződés felmondása után, amikor kiköltözik a lakó.
Forrás: pénzcentrum.hu, miosz.hu
