Kommentháború lett a villamosbiztonsági felülvizsgálatból
Az egyik korábbi videóm alatt olyan kommentháború alakult ki a közösségi médiában a villamosbiztonsági felülvizsgálat kapcsán, amire őszintén szólva én sem számítottam.
Volt, aki lehúzásnak nevezte. Volt, aki szerint alapvető biztonsági minimum.
Voltak szakemberek, laikusok, indulatok, nagyon jó kérdések – és sajnos túlzások is.
Rengeteg indulatot, kérdést és véleményt kaptam. Most szeretnék azokra a kommentekre, kérdésekre, tapasztalatokra reagálni, amiket végigolvastam.
Nem vagyok villanyszerelő. Nem én alkottam a jogszabályt.
Én csak tájékoztatni szerettem volna, hogy bizony ez a kötelező dolog is hozzá tartozik az ingatlan adásvételhez. Amikor ekkora indulatot váltott ki, újra beszéltem szakemberekkel, ügyvéddel, hogy segíteni tudjak
„Ez csak pénzlehúzás?”
Ez volt talán a leggyakoribb komment.
Fontos különválasztani két dolgot:
🔹 A rosszul elvégzett felülvizsgálat valóban pénzkidobás.
🔹 A valódi, helyszíni mérésekkel végzett vizsgálat viszont nem erről szól.
A villamosbiztonsági felülvizsgálat célja nem az, hogy mindent „megbuktasson”, hanem az, hogy:
feltárja az élet- és vagyonbiztonságot érintő kockázatokat,
és ezek ne maradjanak eltitkolva egy adásvételnél.
Vevői szemmel ez nem hátrány, hanem információ.
„Ha régi a vezeték, ettől jobb lesz?”
Ez egy nagyon jogos kérdés volt.
Nem. Attól, hogy készül egy jegyzőkönyv, nem lesz új a hálózat.
Viszont:
nevén lesz nevezve, mi a helyzet,
a vevő tudatos döntést tud hozni:
👉 belefér neki így,
👉 vagy alkualap,
👉 vagy felújítással számol.
És ez fontos különbség:
👉 nem meglepetésként éri a vásárlás után.
„Mi van, ha a vevő eleve tervezi, hogy felújít?”
Ez is gyakran elhangzott, és teljesen életszerű.
Igen, sokan tudatosan olcsóbb, felújítandó ingatlant vesznek.
Nem mindenkinek van 100+ milliója új házra.
De még ilyenkor is fontos:
tudni, mennyire rossz az állapot,
van-e azonnali veszély,
és mi az, ami nem halasztható.
A felülvizsgálat nem elveszi a döntés szabadságát, hanem alátámasztja.
És a korábbi videómban sokan félreértették, hogy azt mondtam, gyakran megállapodnak a felek, hogy mivel fel szeretnék újítani a hálózatot, a vevő eltekint a felülvizsgálattól. Nem azt mondtam, hogy ez jogszerű, nem azt mondtam, hogy jó. Azt mondtam, hogy ez van. A rendelet kötelez a felülvizsgálatra.
És nem az ügyvéd felelőssége, hogy legyen. Általában a szerződésekbe belekerül, hogy az ügyvéd tájékoztatta a feleket, hogy a felülvizsgálat az ilyen és ilyen számú jogszabály, rendelkezés alapján kötelező. De nem az ügyvéd dolga egyelőre, hogy ellenőrizze a meglétét, vagy megkövetelje.
De menjünk tovább, mi merült még fel a kommentekben:
„Akkor miért nem kötelező a gáz, kémény felülvizsgálata vagy egy statikus?”
Ez talán a legértelmesebb kritika, és teljesen jogos.
Valóban:
halnak meg emberek égéstermék-visszaáramlás miatt,
omlanak meg szerkezetek,
vannak súlyos kockázatok máshol is.
Ez nem a villamos vizsgálat hibája, hanem a szabályozás hiányossága.
Attól, hogy nem kötelező minden, nem jelenti azt, hogy ami kötelező, az felesleges.
„Eddig is lehetett szakembert hívni”
Így van.
Egy tudatos vevő eddig is hívhatott:
villanyszerelőt,
statikust,
gázost,
kéményseprőt, amit akart.
A különbség most az, hogy egy minimum elvárás egységesült. Az elektromos hálózatot kötelező megvizsgáltatni.
De ez nem tilt aztán semmit, nem kötelez felújításra,
👉 csak láthatóvá teszi a hibákat.
⚖️ Jog, bank, biztosító – erről kevesen beszélnek
A bankok számára az ingatlan fedezet, ezért várható, hogy a hiteles ügyleteknél hamarosan elvárás lesz, hogy az ingatlan egy elfogadható minősítéssel rendelkezzen ezzen a téren.
Egy elektromos tűzesetnél a biztosító is kérhet jegyzőkönyvet, egy vita vagy kár esetén nem mindegy, mi volt dokumentálva.
Ez nem riogatás – ez jogi és pénzügyi realitás.
Összefoglalva tehát:
✔️ A villamosbiztonsági felülvizsgálat nem csodaszer
✔️ Nem újítja fel a régi hálózatot
✔️ Nem mindenki számára örömhír
✔️ De nem ad teret az eltitkolásnak
Arról, hogy:
👉 a vevő tudja, mit vesz,
👉 az eladó ne hallgasson el kockázatot,
👉 és kevesebb legyen a „ha ezt tudtam volna…” mondat.
A vita érthető.
A kérdések jogosak.
De a cél nem az egymás torkának esés, hanem a tájékozott döntés.
