Megszabhatják, hogy hol vehetsz, vagyis hol nem ingatlant?
Tudtad, hogy 2025. július elseje óta hatályban van az úgynevezett helyi önazonosság-védelmi törvény? Ez az a jogszabály, amit sokan csak „betelepülési törvénynek” neveznek.
A törvény célja: a települési közösségek számára olyan jogi eszközöket adni, amelyekkel saját társadalmi, kulturális, gazdasági önazonosságukat, hagyományaikat, közösségi életformájukat védeni tudják a túlzott lakosságnövekedés, a spekulatív ingatlanvásárlás és a nem kívánt beköltözés hatásaival szemben.
Amikor ez a jogszabály napvilágot látott, sok ingatlanpiaci szereplő – tulajdonos, vásárló és befektető – attól tartott, hogy ezzel elértéktelenedik az ingatlanuk, vagy éppen nem tudják majd eladni, ha a helyi önkormányzat beleszólhat abba, ki költözhet a településre. A félelem nem volt alaptalan: a korábbi tervezetben szerepelt szinte teljes vásárlási kizárás is, de ezt végül még a jogszabály elfogadása előtt eltávolították.
Én azóta is figyeltem, mi történik ezzel a törvénnyel, illetve az alkalmazásával. És most, pár hónappal a bevezetése után elmondhatom: a félelem túlzottnak bizonyult.
A jogszabály ugyanis csak lehetőséget ad az önkormányzatoknak – nem kötelező, hogy éljenek vele.
Bevezethetnek például elővásárlási jogot, vagy akár betelepülési hozzájárulást, de csak saját rendelettel.
És mit látunk eddig?
Több Balaton-környéki, és Velencei-tó mellett lévő település jelezte, hogy vizsgálja a törvény nyújtotta lehetőségeket, cél a túlzott betelepülés megfékezése. Itt várható lépés ezügyben.
Balatonföldváron a nyilvános önkormányzati tájékoztató szerint „betelepülési hozzájárulás”-t vezetnek be, amelynek a mértéke a vételár 2%-a. A rendelet 2025. november 5. dátummal lép hatályba.
Mezőkeresztes (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) – az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét, már 2025. június 27-én –, azaz a törvény hatályba lépése előtt –, amelyben az önkormányzat az elővásárlási jogot magának rendelte.
Rajka (Győr-Moson-Sopron megye) – rendeletében a betelepülési hozzájárulás mértékét 1,5 millió forintban állapította meg, továbbá bevezette az elővásárlási jogot is.
Sátoraljaújhely is betelepülési hozzájárulást, és a betelepülés feltételeként magyar nyelvtudást írt elő.
Komárom-Esztergom megyében: pl. Gyermely és Szomor települések már hoztak önazonosság-védelmi rendeletet: bizonyos külterületi és zártkerti területeken bevezették a lakcímlétesítés tilalmát.
Ez néhány példa, de összességében azt mondhatjuk, hogy a legtöbb önkormányzat nem foglalkozik vele, így nincs is érzékelhető hatása az ingatlanpiacon. Itt, a Tata–Tatabánya–Komárom térségben egyetlen városi önkormányzat sem hozott még ilyen szabályt, és semmilyen piaci változás sem látszik ennek hatására.
Összességében tehát nem reális félelem, hogy ez a törvény elértéktelenítené az ingatlanokat. Egyelőre sokkal inkább elméleti lehetőség, mintsem tényleges korlátozás.
Ha lesz település, ahol ez valóban beindul a térségben, ahol dolgozom, természetesen figyelem — és hozom a friss tapasztalatokat is.
Mire figyelj mégis?
Ha tulajdonos vagy, vagy ingatlanvásárláson gondolkodsz olyan térségben – pl. üdülőövezet, agglomeráció –, akkor érdemes figyelemmel kísérni, hogy az adott településen van-e rendelkezés már: elővásárlási jog, beköltözési feltétel vagy hozzájárulás fizetési kötelezettség.
