Megtaláltad az álomlakást. Mondjuk a példa kedvéért a vételára 50 millió Ft.
Megvan az önerőd, a jövedelmed alapján a szükséges hitel is belefér.
Megállapodsz az eladóval… aztán jön a banki értékbecslés.
És a bank azt mondja:
ez az ingatlan szerintünk nem 50, hanem csak 45 millió forintot ér.
Na, ilyenkor tud nagyon gyorsan borulni az addig tökéletesnek tűnő matek.
Mert a bank nem automatikusan abból az összegből indul ki, amennyiben te és az eladó megállapodtatok.
A hitel mögött ott van az ingatlan mint fedezet, és a bank azt is megnézi, hogy ő mennyire értékeli ezt a fedezetet.
Ha pedig alacsonyabb értéket állapít meg, könnyen előfordulhat, hogy az eredetileg tervezettnél több millió forinttal több saját pénzre lesz szükséged.
És itt jön az, amit sok vevő nem tud:
egy értékbecslés eredménye nem feltétlenül ugyanaz minden banknál.
Előfordulhat, hogy ugyanazt az ingatlant egy másik bank más összegre értékeli, illetve a finanszírozási gyakorlatuk sem teljesen egyforma.
Vagyis ha az egyik banknál nem működik a tervezett konstrukció, abból még nem következik automatikusan, hogy maga a vásárlás lehetetlen.
Persze ez nem azt jelenti, hogy addig kell bankról bankra járni, amíg valaki rá nem mondja azt az értéket, amit hallani szeretnénk.
Hanem azt, hogy lakáshitelnél nem csak azt érdemes összehasonlítani, hol a legjobb a kamat.
Az is számíthat, hogy az adott bank hogyan látja azt a konkrét ingatlant, amit meg szeretnél venni.
És ezért mondom vevőként is:
a finanszírozást lehetőleg ne akkor kezdjük el komolyan átgondolni, amikor az adásvételi szerződés már alá van írva.
Mert lehet, hogy papíron megvan az önerőd.
Csak a bank matekja egészen más lesz, mint a tiéd.
