Vevői jog ≠ Tulajdonjog – mi a különbség, és miért számít?
Sokan nem tudják, hogy amikor aláírják az adásvételit, még nem lesznek tulajdonosok – „csak” vevői joggal rendelkeznek. De mit is jelent ez pontosan?
A vevői jog azt fejezi ki, hogy te már megvetted az ingatlant – az eladó pedig eladta. Vagyis létrejött a szerződés, és jogod van arra, hogy MAJD a tulajdonjog bejegyzését kérd a földhivatalnál. Viszont ez még nem jelenti azt, hogy azonnal a tiéd az ingatlan.
A tulajdonjog csak akkor jön létre, amikor kifizetted teljesen az ingatlant, és a földhivatal bejegyzi a nevedet a tulajdoni lapra. Ez általában a kifizetéstől számítva 30 nap körüli idő, de függ attól is, hogy az ügyvéd mikor nyújtja be a szerződést, és nincs-e felfüggesztés.
Amíg csak vevői jogod van, de még nem te vagy a tulajdonos –nem is adhatod el, nem terhelheted meg.
A vevői jog mégis rendkívül fontos, mert védi a vevőt. A földhivatal ugyanis előjegyzi ezt a jogot a tulajdoni lapon, így az eladó már nem adhatja el másnak, nem terhelheti, és nem is tud „trükközni” vele. Innentől te vagy az egyetlen, aki jogosult arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát megszerezze.
Érdemes úgy elképzelni, mint amikor lefoglalsz egy repülőjegyet:
még nem szálltál fel, de a helyed biztosítva van – más már nem ülhet oda.
Ugyanez történik a vevői jog bejegyzésekor is.
És amikor a vételár teljes egészében kifizetésre került,
az ügyvéd bejelenti a földhivatal felé,
és a vevői jogból tulajdonjog lesz.
Ekkor válik hivatalossá, hogy az ingatlan most már ténylegesen a tiéd.
A vevői jog tehát nem puszta formalitás – lényegében azt mutatja, minden külső szemlélő számára, aki megnézi a tulajdoni lapot, hogy egy adásvétel már folyamatban / üggőben van. Korábban az erre szolgáló jogi intézményt nem véletlenül függőben tartásnak nevezték. Tehát a vevői jog az a jogi biztosíték, ami megvédi a vevőt, amíg a tulajdonjoga ténylegesen létrejön.
